Nagyképűvé avanzsálásom alkalmából jöjjön egy olyan recept, amivel mindannyian arcoskodhadtok :). Merthogy ahhoz képest, hogy milyen könnyű elkészíteni oltári sikeretek lesz vele. Ezt leteszteltem, úgyhogy tuttira mondhatom.
Hozzávalók
34 dkg kocka margarin
40 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
26 dkg cukor
16 dkg rétesliszt
2 tojás
5 ek sárgabarack lekvár
Sütőcske
Legelébb a két féle lisztet egy tálba ömlesztem, majd hozzá kockázom (kb. 1x1 centisre) a margarint, beleütöm a két tojást, zutty be a cukor, sütőpor, majd jöhet az összedolgozás. A technika: először az ujjaimmal morzsolgatom a vajas cuccost, majd ha már elkezd összeállni nekiesem a tenyeremmel. Tudom, hogy nagy a kísértés, hogy egy kis hideg vízzel rásegítsünk, mert nagyon omlósnak látszik, de bírjuk ki, mert a nélkül is szép lassan össze fog állni, és így viszont nem lesz ragacsos. Na persze, ha nagyon makacs, akkor rásegítek én is egy kicsikét...
A gyúrást a hagyományos módszertannal kell végezni: nyomás a tenyerünk csuklós végivel, aztán visszahajtás, aztán megint nyomás, megint hajtás, és imigyen tovább. Ha szépen összeállt, akkor fél óra pihi jön a hütőben (már mint a tésztának, én nem ülök bele).
A nyugiszünet letelte után a tészta egy harmadát leválasztom, ez lesz a rács alapanyaga. A két harmadot pedig két folpack csík között egészen vékonyra nyújtom (úgy kb. 3-4 mm). Azért célszerű a folpackot használni, mert így biztosan nem fogok a miatt sírni, hogy az egész tészta lekötött a nyújtó deszkára, ráadásul a tepsibe is lényegesen könnyebb átemeli (de persze nem hagyom rajta a fóliát, nem tenne túl jót a bukéának). Ez a tészta mennyiség egy rendes sütőtepsit simán ki kell, hogy béleljen (azaz azt a tepsit ami a sütőben faltól falig ér). Eztán megkenem a mama féle legcsodálatosabb házi barack lekvárral, majd jöhet a rácsozás.
Aki kis korában sokat gyurmázott, annak gyerekjáték lesz. Aki nem, de vannak gyerekei, az is szerencsés, befoghatja őket a feladatra. Ami a lényeg: ha kissé ragacsos a tészta egy kis liszttel rugalmassá tehetjük és így már igazn könnyű lesz sodorni. Ja és nem kell kétségbe esni, ha a szálak imitt-amott szétszakadnak, a toldozgatás-foltozgatás a sütés után nem fog látszani. Meg egyébként sem fog senkit sem érdekelni. Na szóval a szálakat először az egyik, majd a másik irányból sréhen pakolom fel a megkent tésztára, és nem kenek a tetejére semmit sem.
Uzsgyi vele a sütőbe, 165 fokon 25-30 perc alatt lesz szép barna. Természetesen a sütőpor miatt megkel. Most már csak meg kell várni, hogy kihűljön annyira, hogy meózni lehessen. Szerintem a szélei a legjobbak :).
Tipp
Természetesen most is megállja a helyét az az állítás, hogy a margarin helyett használhatunk vajat, ha futja rá. És természetesen akinek nincs akkora mázlija, hogy az én mamám féle sárgabarack lekvárral rendelkezzen, az egészen nyugodtan használhat bármilyen jól kenhető lekvárt, azzal is biztosan tökéletes lesz.
Felszelve és dobozba téve akár egy hétig is eláll, feltéve hogy senki nem tudja, hogy ott van. Különben reménytelen eset.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése