Joghurtos, zöldségekkel rakott csirke

Ez A tökéletes recept. Egyszerű, mert a hús és a köret egyben készül el. Előkészíthető, vendégvárás esetén kifejezetten ideális. Egészséges (nálunk az Andrea napi epe kímélő menü része volt), mondhatnám azt is egyenesen, hogy wellness. Na és utoljára, de nem utolsó sorban valami istenien finom. Egyetlen egy hátránya, hogy eszköz igényes, ugyanis olyan cserép tál kell hozzá, ami fedővel is rendelkezik.

Hozzávalók
másfél kiló pipicici
egy nagy pohár joghurt
4 gerezd fokhagyma
rozmaring, só
1 kg krumpli
fél kg sárgarépa
20 dkg fehérrépa
1 nagy fej vöröshagyma

Főzőcske

Az előkészítés három fázisból áll. Először is a pipimellet bepácolom. Ehhez egy nagy tálba öntöm a joghurtot, belepaszírozom a fokhagymát, és úgy egy teáskanál szárított rozmaringot valamint kb. ugyanennyi sóval ízesítem. Összekutyulom. Eztán mehet bele a szeletekre vágott csirkemell. Ismét megkutyulom, aztán sipirc a hűtőbe vele.

Ezután a zöldségeket megpucolom és öblös darabokra vágom. Ha nem tudnád, hogy mi takar az öblös  kifejezés (teljesen érthető módon) kukkants a fotóra. 

Végül a harmadik fázisként a cserép tálat nyakig vízbe kell áztatni. Ennek minimum az összeállítás megkezdése előtt fél órával meg kell történnie, de ha a tál még csak most fogja elveszíteni szüzességét, akkor célszerű egy egész éjszakát adni neki (csakhogy rendesen megadjuk a módját :)). Ezzel az előkészületek véget is értek.

Maga az alkotás még ehhez képest is gyerekjáték. Veszem a lecsöpögtetett tálat, és az alját beborítom vegyesen a zöldségekkel (kb. a felével). Nem fűszerezem semmivel. Erre fektetem rá a pácolt pipiciciket, és az összes pácot rájuk kanalazom. Végül a tetejére a maradék zöldség, ezt viszont meg kell sózni. Hogy miért ez a módszertan? Nos az alsó zöldségek a lecsordogáló páclében fognak megpuhulni, ami viszont már fűszerezve volt. A felsők viszont (a szerencsétlenek) ugyanezt nem mondhatják el magukról, de hát ugye nekik is jár egy kis kényeztetés?

Fontos! Nem előmelegített sütőbe kell tenni, hiszen nem akarom, hogy megpattanjon a tál. Szóval hideg sütőbe vele (tetőstül), aztán fel a hőcentit 200 fokra. Bő másfél óra múlva vaj puha lesz az összes zöldség és a húsi is. Jó étvágyat!

Tipp

Sajnos az a szomorú helyzet, hogy semmiben nem lesz olyan finom ez az étel, mint a cserép tálban. Persze lehet készíteni üveg vagy mázas edényben is, úgy is biztos finom, de a zöldségek és a hús is így őrzik meg legtökéletesebben aromájukat és zamatukat. De ezt úgyis csak az fogja elhinni, aki kipróbálja.

Mivel ez epe kímélő menü volt, így a fokhagymán és a rozmaringon kívül más fűszert nem tettem bele, de persze lehet cifrázni, kakukkfűvel, borssal. A zöldségek repertoárja is épp ezért volt szűk, szóval ízlés szerint lehet nyugodtan tovább bővíteni, de alapból puha zöldséget (mint pl. a padlizsán vagy a cukkini vagy a tök) ne válasszunk, mert azok szottyosra fonnyadnak ennyi sütés idő alatt. De pl. brokkoli, karfiol nyugodtan mehet hozzá.

A csirkemellet akár egy nappal korábban is be lehet pácolni, de 1-másfél óra is elég neki.

Édes perec

Tekintettel hugicámra némileg epe kímélő süteményt kellett készítenem a névnapjára. Nos ez a lényegében briósra hajazó süti megfelelt a célnak, hiszen tojás egyáltalán nem kell a tésztájába, és vaj (azaz zsiradék) is csak minimálisan. No persze, attól hogy baromira kímélő, még lehet remek. A reggeli kakaó mellé pl., vagy a délutáni teához.

Hozzávalók
2x5 dkg margarin
3,5 dl tej
2,5 dkg friss élesztő
5 dkg cukor
csipet só
1 kk szódabikarbóna
70 dkg liszt
5 dkg porcukor


Sütőcske

Legelébb - tekintettel rá, hogy kelt tésztáról van szó - az élesztő felfutattásával kell kezdeni. Az összes tejet felmelegítem test melegre (aki rendszeres olvasó már pontosan tudja, hogy kell csekkolni :)), egy csipet cukor hozzá, majd az élesztő, és mehet az egész az 50 fokra előmelegített sütőbe.

Addig a lisztet szokás szerint tálba szitálom. A margarinból öt dekát megolvasztok (nem kell szarozni, egy üvegtálban a mikroba vele, 3 perc a legalacsonyabb fokozaton és kész is) és hozzáadom. Mehet bele a só, cukor, szódabikarbóna, és ha felfutott az élesztő, akkor az is az összes tejjel. Bár kelt tészta, ezúttal mindenkit megkímélhetek a tészta macerás dagasztási folyamatától, már annyiban, hogy nem lesz macerás (azért dagasztani kell...). Ugyanis nem kell nagyon alaposan kidolgozni, ha összeálltak az alapanyagok már jó. Ha még picit ragadós (mintha taknyos lenne), akkor egy kis liszt hozzáadásával lehet orvosolni a problémát.

Ezután a szokásos módon a kelesztő tál alját alaposan ki kell lisztezni, bele mehet a cipó, tetejére szintén pici liszt, betakarni egy konyharuhával, majd be a meleg sütőbe (mármint az 50 fokosba). Nem kell neki fél óránál több pihenő, mielőtt ismét porondra lépne.

Ekkor 16 egyforma részre osztom, ennyi perecem lesz. Mivel a tészta nem szép sima (annak ellenére sem, hogy rendben megkelt) nagyon sodorni nem lehet, úgyhogy a két tenyerem között próbálok hosszú (kb. 30 centis) szálakat varázsolni belőle. B verzió, hogy kinyújtom és úgy szelem csíkokra, de most nem volt kedvem macerázni a nyújtással sem. A szálakból pereceket formázok (remélem mindenki tudja, hogy egy perec, hogy néz ki! Ha mégsem ld. a Tippek között az alternatív javaslatokat). Egy sütőpapírral bélelt tepsibe rakom őket, de azért szellősen, mert bőven fog még kelni. Ja és a miatt nem kell aggódni, hogy a szálak átmérője nem szép gömbölyded, mire megkel és megsül ezen apró hiányosságból már semmi sem fog látszani.

No szóval, a tepsibe sorakoztatás után újabb 30 perc szunya az 50 fokos sütőben (szigorúan letakarva, nehogy időnek előtte kiszáradjanak a kicsikék), majd 200 fokra felnyomom a hőcentit és világos barnára sütöm őket (de a konyharuhát nem felejtem el kivenni!).

Kardinális pillanat következik. Nem véletlen ugyanis, hogy sütés előtt semmivel nem kentem meg a drágaságok tetejét, ugyanis ez most fog megtörténni. Miután kivettem még egészen forrón a másik 5 dkg olvasztott margarinnal mindegyik perec tetejét megkenem és septibe utánna azonnal megszórom a porcukorral is. Na, most lehet enni.

Tipp

Aki nem tudja, hogy kell perecet formázni, vagy nincs kedve még ezzel sem pepecselni, az formázhatja egyszerű gyűrűre, vagy egyszerűen feltekerheti a szálakat briós formára. De ha még ennyihez sincs kedvünk egyszerű zsemle formákat is választhatunk.

Porcukor helyett kristálycukorral is megszórhatjuk a tetejét, amolyan klasszikus stílusban, ha szeretjük, hogy picit ropognak a kristályszemek majszolgatás közben.

Niki féle házi, vaniliás-túrós sajttorta

Azt a házi feladatot kaptam a kollégáktól, hogy készítsek egy hamisítványt egy neves gyorsétterem egyik híresen finom süteményéből. Nos, miután az összetevők és az elkészítési mód is titkos, így nem volt egyszerű a feladat, és kizárólag az ízlelő bimbóimra hagyatkozhattam, amikor tippeltem, hogy még is hogyan kéne hasonlót csinálni. Tudjátok, ami finom, de mégsem lehet miatta plagizálással vádolni. Én viszont nem vagyok irigy, és miután finom lett a végeredmény, ezért megosztom.

Hozzávalók egy 16 cm-es (8 szeletes) tortaformához
a tészta alaphoz
9,5 dkg finomliszt
1 csipet só
3,1 dkg cukor
1 ek tejföl
4,3 dkg margarin
1 kk sütőpor
és a krémhez:
2 tojás
15 dkg túró
16 dkg mascarpone
1 dl tejföl
2 ek cukor
2 csomag vaníliás cukor

És hozzávalók egy 26 cm-es (12 szeletes) tortaformához
a tészta alaphoz
15,5 dkg finomliszt
1 csipet só
5 dkg cukor
másfél ek tejföl
7 dkg margarin
másfél kk sütőpor
és a krémhez:
3 tojás
24 dkg túró
26 dkg mascarpone
1,5 dl tejföl
3 és fél ek cukor
3 és fél csomag vaníliás cukor

Sütőcske

Ezt a tortát azért lehet szeretni, mert sem szeletelni nem kell, sem nyújtani, sem dagasztani, szóval kicsi kutyulgatás, sütés, hűtés és kész is. Legelőször a vajas tészta alapot készítem el. Ehhez a hozzávalókat egy tálba dobom (a margarint kisebb kockákra vágva), elkezdem őket az ujjaim között morzsolgatni, mint jó kislány a rózsafüzért. A morzsolgatás hatására elkezd szépen összeállni, ekkor lapos korongot formázok belőle, majd a kicsike ujjaimmal a tortaforma aljába nyomkodom. Figyelem! Nem kell, hogy pereme legyen! Ezután be vele a hűtőbe fél órára. Addig összedobom a krémet.

Ehhez két tál fog kelleni. Az egyikbe megy a tojás fehérje, a másikba a sárgája. A sárgákhoz hozzáadom a kétféle cukrot és habverővel egészen világosra verem, amíg a cukor teljesen felolvad. Ekkor mehet hozzá a tejföl, túró és mascarpone, amivel az egészet összekeverem. A tojásfehérjét egyetlen csepp citromlével kemény habbá verem és beledolgozom (óvatosan) a túrós krémbe.

Elő a behűtött tésztával és be vele a 200 fokra előmelegített sütőbe. 10 perc elősütés, majd kihalászás, aztán ráterítem az isteni krémet és visszatolom a sütőbe, aminek a hőfokát leveszem 150-re (légkeveréses fokozatban!). Tehát lassan sütöm 35-40 percet, aztán lekapcsolom a lángot, és a sütőben hagyom még legalább fél órát hűlni. Majd kiveszem, leveszem a tortaforma peremét (ez fontos, mert így tud a sülés közben távozó folyadék elfolyni, és így nem áztatja el az alsó tésztát) és úgy hagyom teljesen kihűlni. Végül porcukorral meghintve tálalom.

Tipp

Aki - úgy mint Dani - nem tudná, a mascarpone egy méregdrága tejszínes krémsajt, de sajnos semmi mással nem lesz az igazi. Viszont jó hír, hogy nem sok kell belőle hozzá :).

Lehet fokozni az élményt, ha valami fincsi házi lekvárt adunk hozzá kísérőnek, de kíséret nélkül is el tudja vinni a prímet.

Nemcsak lehet, de célszerű is előre elkészíteni, mert jó sokat kell pihennie, mielőtt szeletelhető lesz.

Attól ne ijedjünk meg, hogy sülés közben nagyon megemelkedik, ez a felvert tojásfehérjétől van, de hűlés közben szépen újra össze fog esni.

A tojásfehérjét legkönnyebben és leggyorsabban úgy lehet felverni, ha a egyetlen csepp citromlevet adunk hozzá, és a tojást hidegen vettük ki a hűtőből.

Baconos töltött pisztráng

Akinek olyan szerencséje van, mint nekem, hogy a sógor saját maga által fogott pisztrángot hoz, az feltétlenül tisztelje meg az alapanyagot azzal, hogy ezt a remek fogást elkészíti belőle. De aki nem ilyen szerencsés az se csüggedjen, mert az előkészítetten vett pisztrángból is biztosan pazar eredményt tudunk varázsolni.

Hozzávalók (1 főre)
1 konyhakész egész pisztráng
10 dkg kukorica
10 dkg zöldborsó
1 fej lilahagyma
10 dkg gomba
1 nagy csipet petrezselyem
1 ek vaj

ételízesítő, bors
1 szál bacon szalonna


Főzőcske

Először is a pisztrángot kívül-belül folyó víz alatt átmosom, majd belülről sózom, borsozom. Kívülre a szalonna fog kerülni, úgyhogy oda most nem teszek semmit. Ezután elkészítem a köretet. Hogy miért? Mert a töltelék is ez lesz, amolyan két legyet egy csapásra módszertan szerint. Szóval a vajat egy lábosban megolvasztom, rádobom a kukoricát, zöldborsót,  a csíkokra szelt gombát és a kisebb kockára vágott lilahagymát, megszóróm az ételízesítővel és a borssal. Ezután lefedem és a zöldségeket megpárolom, de nem kell sokáig, egyrészt mert nem jó, ha szottyos, másrészt a zöldség egy része a pisztráng pocijába kerül, ahol még tovább fog párolódni. Ha megfelelőnek nyilvánítottam őket, akkor mehet rá az apróra vágott petrezselyem, majd visszafedem és hagyom kihűlni. 

Ha már nem teljesen forró, azaz lehet vele dolgozni, akkor egy kiskanál segítségével a köretet, azaz tölteléket a pisztráng pocijába kanalazom, de nem esek túlzásba, azaz nem tömöm roskadásig, csak amúgy kényelmesen. Ezt követően a szalonna csíkokkal körbetekerem és fogpiszkálókkal rögzítem a végükön, hogy sülés közben a bacon ne pöndörödjön fel, hanem szépen odasüljön a hal bőréhez (így tudja a legjobban átjárni a hal húsát a szalonna zamata).

Némi célszerszám kell a pisztráng elkészítéséhez, ugyanis sütőrácsra van szükség a sütéshez. A sütőrácsot tepsibe állítom, alá vizet öntök, a tetejére a pisztrángot fektetem és egy csík alufóliával letakarom. 170 fokos sütőben a fólia alatt 15 percet párolom, azután leveszem a fóliát, a lángot feltekerem 200 fokra, hogy a bacon ropogósra tudjon pirulni. Mind a két oldalát ropogósra kell sütni, ehhez 5-5 percenként megforgatom. Két-két forgatás után kész. Ha úgy látom, hogy túlságosan gyorsan sül, lejjebb veszem a hőfokot, vagy elég csak egyszer forgatni. Amire vigyázni kell, hogy a bacon hajlamos kicsit összebarátkozni a sütőráccsal, hogy ne szakadjon szét (a hal bőrével együtt), óvatosan, villa segítségével kell róla leválasztani.

A halat egyben, a töltelék köret kíséretében tálalom, a legjobb frissen fogyasztani. Nyami :P

Tipp

A töltelék köretet ízlés szerint lehet variálni, pl. póréhagymával, brokkolival, cukkinival, stb. Remekül illik a halhoz a citromlé is, úgyhogy a töltelékbe kerülhet reszelt citromhéj és/vagy citromlé, vagy lime is. Viszont a vaj helyett ne próbálkozzunk más zsiradékkal, mert semmi mással nem lesz az igazi.

Exotikus tejberizs

Igazán kevés kell egy kis bolondításhoz, csak annyi, hogy próbáljuk össze az ízeket. A tejberizs magában is isteni, de hogy ne unjam meg szívesen variálom egy kicsikét.

Hozzávalók
1 bögre rizs
1 bögre forró víz
2 bögre tej
5 ek kristálycukor
2 ek kókuszreszelék
1 csomag vaníliás cukor
csipet só
2 fej kiwi

Főzőcske

A rizst folyó víz alatt átmosom és némileg lecsepegtetem. Ezután előveszek egy méretesebb fazekat, mert a rizs a többszörösére fog dagadni főzés közben. Beledobom a rizst, csipet sót szórok rá és felöntöm a vízzel, amit közepes lángon elfőzök róla. Ehhez nem kell több pár percnél, aztán már lehet is felönteni a tejjel. amit előzőleg felforraltam a mikróban. Én nem szoktam lefedni és az első tíz percben nem is tágítok messzire mellőle, mert a tej szeret engedély nélkül rohangálni, aztán az ember csak fél percre nem figyel oda és már takaríthatja is az egész tűzhelyet. Kevergetni egyébként nem nagyon kell, fedő nélkül tizenöt percet kell főzni, egészen kis lángon, majd lekapcsolom alatt a tüzet, belekeverem a cukrot és a kókuszreszeléket. Eztán lefedem és így hagyom teljesen kihűlni. 

Közben a kiwiket megpucolom és aprócska, kb. fél centis kockákra vágom. Amikor a rizs már teljesen kihűlt, akkor hozzákeverem és már lehet is fogyasztani. Fahéjas kristálycukorral megszórva a tetejét lehet tovább fokozni az élményt.

Tipp

Kristálycukor helyett használhatunk barna cukrot vagy nádcukrot is, de akár mézet is, vaníliás cukor helyett pedig vanília kivonatot. A kiwit helyettesíthetjük vagy bővíthetjük más exotikus gyümölcsökkel, pl. banánnal, ananásszal, mangóval.

Kiváló reggeli tud lenni. Ez a mennyiség kb. 4 adagra elég, előre elkészíthető és reggelente elfogyasztható, a hűtőben 2-3 napig eláll. Sokkal finomabb, mint a boltban kapható gyümölcsrizsek, arról nem beszélve, hogy sokkal egészségesebb is. És igazán nem tart tovább elkészíteni, mint elmenni a boltba.

Káposztás pogácsa

Megint nagy arcoskodok egy kicsit, ez a pogácsa ugyanis remek sörkorcsolya, csak úgy szánkázik le tőle az ember torkán az italocska :). Macerás elkészíteni, viszont le lehet fagyasztani, úgyhogy érdemesebb belőle nagyobb mennyiséget készíteni és akkor a nyári kerti partik alkalmával mindig van mivel kínálni a vendégeket addig is, amíg a húsik megsülnek.

Hozzávalók
70 dkg fehér fejes káposzta
4 ek olaj
5 ek cukor
1 nagy fej vöröshagyma
egy mk őrölt bors
2 ek só
1 kg finomliszt
8 dkg sertészsír
2 tojás + 1 a kenéshez
5 dkg friss élesztő
5 dl tej


Sütőcske

Jó tudni, hogy ez egy leveles tészta lesz, szóval tutti pepecs munka, erre nem árt lelkileg is rákészülni. 

Először is a tölteléket készítem el, mivel ennek hűlnie kell, csak úgy lehet a tésztába tölteni. Tehát a káposztát megpucolom, azaz lehántom a külső szottyos leveleit, negyedekre vágom és megreszelem. A torzsáját nem vágom ki előre, mert annál fogva jóval könnyebb reszelni, a végén lényegében csak az marad a kezemben, amit a jó munka eredményeként elropogtatok (nagyon egészséges). Egy fazékban az olajban megolvasztom a cukrot, és ha már szép karamell színű, akkor hozzáadom az apróra vágott vöröshagymát. Csak kb. egy percig pirítom, és már mehet is hozzá a káposzta, ami most még rengetegnek tűnik, de össze fog jócskán esni, szóval no problem. Megkutyulom, ízesítem egy ek sóval és a borssal, lefedem, a lángot alatta a legkisebbre veszem és dolgára hagyom. Úgy 5 percenként ránézek és kutyulok rajta egyet. Bő húsz perc múlva kész, célszerű valami hideg helyre rakni, hogy gyorsabban meghűljön, sőt e célból a főző edényből is érdemes eltávolítani.

Amíg a káposzta hűldőgél, addig összerakhatom a tésztát. A jó leveles tésztának szintén a titka a levegősség, szóval lehet rögtön a liszt átszitálásával kezdeni a műveletet. Ja és persze az élesztőt is meg kell futtatni, úgyhogy tőlem akár azzal is lehet kezdeni. Na szóval: a tejbe egy csipet cukor kerül, majd testmelegre melegítem (azaz akkor jó, ha incipinci ujjamat beledugva se nem hideg, se nem meleg), és belemorzsolom az élesztőt. Az egész cuccost 50 fokra melegített sütőbe teszem, hogy rendesen fel tudjon futni. Vissza a liszthez: megy hozzá a másik evőkanál só és a zsír, a tojások, majd ha az élesztő is szépen felfutott, akkor az is (ha nem futott fel szépen akkor is, büntiből). Az egészet nagy mozdulatokkal összegyúrom, hogy szép sima legyen, de nem kell úgy kidolgozni, mint egy kalács tésztát, csak mint egy sima kelt tésztát, azaz a tenyerem belső felével magamtól eltolva, majd visszahajtva, majd eltolva, majd visszahajtva, majd eltolva, stb. simára dolgozom ki. Ha ez megvan a dagasztó tálat alaposan meglisztezem, a tésztát belerakom, a tetejére is szórok egy kis lisztet, lefedem egy konyharuhával és visszateszem a meleg sütőbe. Újabb 50 perc pihi.

A pihi leteltével csodásan megkelt buci vár rám a sütőben, amit fél centi vastagra nyújtok. Ekkorra már tuttira kihűlt a káposzta, úgyhogy azzal egyenletesen megkenem a tetejét, majd meghajtogatom, először az egyik oldalát kétharmadig befele, aztán a másik oldalát rá. Aztán az alját kétharmadig befelé, aztán a tetejét rá. Újabb 15 perc pihi.

Eztán újabb kinyújtás következik. Sajnos a káposzta némileg biztosan vizes, ezért itt-ott kilukad majd a tészta a szélénél és akár a közepén is, ahol a káposzta szökni próbál, szóval ez a művelet ragacsos lesz, de nem szabad kétségbe esni tőle. Annak elkerülése érdekében, hogy ne ragadjak végérvényesen a tésztához bőségesen szóróm a tetejét és az alját is nyújtás közben. Az elszökdöső káposztát a tetejére lehet kenni a következő hajtogatás előtt (vagy egyszerűen meg is ehetem, ez úttal ez utóbbit választottam, egyébként sem árt folyamatosan meózni). Szóval ismét hajtogatás jön, a már előbb részletezett módszertan szerint. Még további 15 perc pihi, ígérem több már nem lesz.

A végén ismét fél centi vastagra nyújtom (sajnos a ragadás itt is felléphet, szóval ekkor is kell bőven  és folyamatosan lisztezni) és közepes méretű pogácsa szaggatóval cincálom meg. A pogikat sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, a tetejükre egy felvert tojást nyalok (nem darabonként, hanem összesen), és 170 fokos sütőben bő 20 perc alatt isteni ropogósra sütöm őket. Jöhet a sör és a parti!

Tipp

Aki annyira wellness életet folytat, az természetesen használhat a sertészsír helyett margarint, de nyilván nem lesz ugyanaz az eredmény. Viszont vajjal ne próbáljuk meg helyettesíteni, köze nincs ehhez a recepthez.

A lehulló tészta darabokat nem szabad újra gyúrni, mert így elvésznek a levelek. Na de kidobni sem érdemes őket, hiszen igen finomak, tehát a legegyszerűbb megoldás, ha ezeket is besorakoztatjuk a szaggatott pogácsák mellé a tepsibe. Egyébként esküszöm ezek még jobbak, mint a pogácsák, én már el is határoztam, hogy legközelebb csak ilyeneket fogok csinálni.

Ha nagyobb mennyiséget készítünk azzal a célzattal, hogy lefagyasszuk, akkor 10 perc elősütés után vegyük ki a sütőből, hagyjuk teljesen kihűlni, és légmentesen záródó edényben tegyük a fagyasztóba. Amikor elővesszük csak úgy fagyottan be kell tenni a sütőbe 170 fokra, 15 perc alatt kész a friss, ropogós hamuba sült pogácsa.

Rácsos linzer

Nagyképűvé avanzsálásom alkalmából jöjjön egy olyan recept, amivel mindannyian arcoskodhadtok :). Merthogy ahhoz képest, hogy milyen könnyű elkészíteni oltári sikeretek lesz vele. Ezt leteszteltem, úgyhogy tuttira mondhatom.

Hozzávalók
34 dkg kocka margarin
40 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
26 dkg cukor
16 dkg rétesliszt
2 tojás
5 ek sárgabarack lekvár

Sütőcske

Legelébb a két féle lisztet egy tálba ömlesztem, majd hozzá kockázom (kb. 1x1 centisre) a margarint, beleütöm a két tojást, zutty be a cukor, sütőpor, majd jöhet az összedolgozás. A technika: először az ujjaimmal morzsolgatom a vajas cuccost, majd ha már elkezd összeállni nekiesem a tenyeremmel. Tudom, hogy nagy a kísértés, hogy egy kis hideg vízzel rásegítsünk, mert nagyon omlósnak látszik, de bírjuk ki, mert a nélkül is szép lassan össze fog állni, és így viszont nem lesz ragacsos. Na persze, ha nagyon makacs, akkor rásegítek én is egy kicsikét...

A gyúrást a hagyományos módszertannal kell végezni: nyomás a tenyerünk csuklós végivel, aztán visszahajtás, aztán megint nyomás, megint hajtás, és imigyen tovább. Ha szépen összeállt, akkor fél óra pihi jön a hütőben (már mint a tésztának, én nem ülök bele).

A nyugiszünet letelte után a tészta egy harmadát leválasztom, ez lesz a rács alapanyaga. A két harmadot pedig két folpack csík között egészen vékonyra nyújtom (úgy kb. 3-4 mm). Azért célszerű a folpackot használni, mert így biztosan nem fogok a miatt sírni, hogy az egész tészta lekötött a nyújtó deszkára, ráadásul a tepsibe is lényegesen könnyebb átemeli (de persze nem hagyom rajta a fóliát, nem tenne túl jót a bukéának). Ez a tészta mennyiség egy rendes sütőtepsit simán ki kell, hogy béleljen (azaz azt a tepsit ami a sütőben faltól falig ér). Eztán megkenem a mama féle legcsodálatosabb házi barack lekvárral, majd jöhet a rácsozás. 

Aki kis korában sokat gyurmázott, annak gyerekjáték lesz. Aki nem, de vannak gyerekei, az is szerencsés, befoghatja őket a feladatra. Ami a lényeg: ha kissé ragacsos a tészta egy kis liszttel rugalmassá tehetjük és így már igazn könnyű lesz sodorni. Ja és nem kell kétségbe esni, ha a szálak imitt-amott szétszakadnak, a toldozgatás-foltozgatás a sütés után nem fog látszani. Meg egyébként sem fog senkit sem érdekelni. Na szóval a szálakat először az egyik, majd a másik irányból sréhen pakolom fel a megkent tésztára, és nem kenek a tetejére semmit sem. 

Uzsgyi vele a sütőbe, 165 fokon 25-30 perc alatt lesz szép barna. Természetesen a sütőpor miatt megkel. Most már csak meg kell várni, hogy kihűljön annyira, hogy meózni lehessen. Szerintem a szélei a legjobbak :).

Tipp

Természetesen most is megállja a helyét az az állítás, hogy a margarin helyett használhatunk vajat, ha futja rá. És természetesen akinek nincs akkora mázlija, hogy az én mamám féle sárgabarack lekvárral rendelkezzen, az egészen nyugodtan használhat bármilyen jól kenhető lekvárt, azzal is biztosan tökéletes lesz.

Felszelve és dobozba téve akár egy hétig is eláll, feltéve hogy senki nem tudja, hogy ott van. Különben reménytelen eset.