Farsangi fánk

Ezt a receptet csak azért, mert szezonja van, és mert nagyon fiiiiinom! Kedves Hölgyeim, felhívom szíves figyelmüket, hogy aki fánkot tud csinálni, az előtt nincs lehetetlen. Érdemes megpróbálni, mert nem csak a közönség lesz lenyűgözve, de a sikerélménnyel az önbizalmunk is az egekbe fog szállni.

Hozzávalók
60 dkg finomliszt
3 és fél deka élesztő
4 evőkanál cukor
4 dl tej
4 tojássárgája
1 kk só
7 dkg kocka margarin
a sütéshez olaj

Sütőcske

A legelső lépés, hogy kovászt kell készíteni. Ehhez 1 deci langyos tejet (ami, ahogy már sokszor elmondtam, akkor jó hőmérsékletű, ha a kisujjunkat beledugva se nem hideg, se nem meleg) elkeverek az élesztővel, 4 evőkanál liszttel és egy kiskanálnyi cukorral. A masszát az 50 fokos sütőbe teszem. Amíg az élesztő dolgozik a lisztet átszitálom (ezt is mindig elmondom, hogy nem csak azért kell, hogy a tészta levegős legyen, hanem hogy az esetleges piszkot is kiszűrjük) egy nagy tálba, hozzáadom a tojások sárgáját, a sót. A maradék tejet felmelegítem és a maradék cukrot teljesen felolvasztom benne, oszt mehet ez is a liszthez, csakúgy mint a felolvasztott margarin (legegyszerűbb a mikroban, de ne legyen forró!). Végül a felfutott kovász is (kb. 10 perc kell neki ezen a hőmérsékleten, szépen fel fog emelkedni egészen púposra).

Na ekkor jön a kemény fizikai munka. A tésztát legalább 8 percig kell folyamatosan dagasztani ahhoz, hogy könnyű, lágy és hólyagos legyen. Nem viccelek! A technika a következő: a tésztát felfelé irányuló mozdulatokkal kell dagasztani, ha már kissé összeállt. Vagyis mintha a tál alján teljesen a tészta alá nyúlnék és megpróbálnám egy kézzel kiemelni a tálból, ami persze nem fog sikerülni, mert a tészta makacsul ragaszkodni fog. Nagyon lágynak fog tűnni az állaga, de nem engedek a kísértésnek, hogy lisztet adjak még hozzá, mert ahogy telnek a percek lesz egyre jobb az állaga, a 8. perc után pedig csodálatos sima és hólyagos tésztát kapok (ha még ekkor sem válik el az edény falától, akkor tényleg kell még neki egy kis liszt). Gyors és folyamatos mozdulatokkal kell dolgozni, már amennyire az ember épp leszakadni készülő válla ezt engedi. Na szóval, ha túléltem a 8 percet, akkor egy körben kilisztezett tálba teszem a cuccot és a tetejére is szórok egy csipetet. Az egészet visszarakom a meleg sütőben 45 percre. Addig pihi és a leszakadt vállak visszaoperálása történik.

45 perc múlva elvileg egy csodásan duplájára kelt tésztát kell találni a sütőben. A tészta akkor jó, ha az ujjammal belenyomva ruganyosan visszaugrik. Szuper, jöhet a nyújtás.

Nem szabad megijedni, ha a tálból kiemelve a tészta összeesik, mert az élesztő által belé pumpált levegő elillan. Ettől még a végeredmény szuper lesz majd. Egy csipet liszttel átgyúrom, majd kilisztezett deszkán másfél centi vastagra nyújtom. Ha a tésztámat sikerült jól kidagasztani, akkor nyújtásnál a hólyagos buborékok tökéletesen látszanak. Én 6 centis pogácsa szaggatót használok, de ha valaki az óriási méreteket szereti, akkor nagyobbat is választhat. A leeső tésztát természetesen újragyúrom, nyújtom és szaggatom. A kész tészta korongokat lisztezett tálcára teszem, de távol egymástól, mert most újabb kelesztés következik, és ha kelés közben összeérnek a párnák, akkor össze fognak ragadni. Konyharuhát terítek rájuk és újabb 30 percet pihentetem. Addig előkészítem az olajat.

A szalagos fánk elkészítésének két kardinális pontja van. Az egyik a jól kidagasztott tészta, a másik a megfelelő hőmérsékletű olaj. Nem szabad sem túl forrónak (mert ekkor a tészta kívül megég, belül viszont nyers marad), sem túl hidegnek lennie (mert ekkor meg megszívja magát olajjal és tacsakos lesz). Én a legkisebb rózsát használom és kb. közepes erősségű lánggal. Hőfok ellenőrzés egy csipet liszttel történik: ha szétfut az olaj tetején, és nem elsüllyed, akkor o.k. Nem szabad 4-5 darabnál többet tenni egyszerre bele, mert túlságosan lehűti az olajat, és akkor a már előbb említett effektus fog megtörténni. Ha betettem a párnákat lefedem az edényt, és tekintetem az órára szegezem. Pontosan másfél perc kell neki a fedő alatt, ennyi idő alatt a gőzben a tészta csodásan megemelkedik, amúgy fánk módjára, ahogy kell neki. Ekkor leveszem a fedőt, megfordítom őket és ugyanennyit időt adok a másik oldalnak is, de már fedő nélkül. Majd kiveszem és papír törlőn lecsepegtetem őket. Kész.

Ebből az adagból kb. 28-30 fánk lesz. Ha bárki megkóstolja azt fogja mondani, hogy megérte a fáradságot.

Tipp

Margarin helyett vajat is használhatunk. 

A dagasztás után a kelesztő tálat tényleg jól ki kell lisztezni, mert különben a tészta fele oda fog ragadni az oldalához, és bosszankodni fogunk, amikor a kelesztés után szeretnénk majd kivarázsolni (én agybajt kapok tőle, hogy minden főzős műsorban csak a tetejét szórják meg a tésztának liszttel, alá meg nem tesznek semmi, holott épp az lenne a lényeg).

Ahhoz, hogy a sütés közben az olaj ne hevüljön túl én azt szoktam csinálni, hogy amikor a második oldal is megsült, akkor lehúzom a tűzről az edényt, amíg a kész fánkokat kiveszem és az új adagot berakom. E nélkül a mozzanat nélkül a túlforrósodás veszélye fenyeget, aminek az eredménye csak a belül nyers, kívül égett fánkok lesznek.

A tálalást illetően több lehetőség is adott. Én ezúttal vaniliás cukorral elkevert kristály cukorba forgattam (fontos, hogy ezt azonnal a lecsepegtetést követően kell megtenni, amíg még forróak a fánkok, mert  a cukor csak így fog rájuk tapadni), de lehet puritán módra egyszerűen porcukorral meghinteni, vagy hagyományosan baracklekvárral kínálni. De igazából annyira finom magában is (főleg frissen), hogy akár minden féle körítést is el lehet hagyni.