Májas rakott nokedli

Ez most a változatosság kedvéért egy pénztárca kímélő recept, ami fogyasztható önmagában is (én ezt tettem), de köretként is kiváló bármilyen szaftos ételhez. Ja és a szokás szerint gyorsan és egyszerűen elkészíthető :).

Hozzávalók
25 dkg finomliszt
2 tojás
só, ételízesítő, bors
1 kk szárított majoranna
15 dkg kenőmájas
10 dkg zöldborsó
10 dkg morzsolt kukorica
 2 fej lilahagyma
1 pohár tejföl
10 dkg tejszínes krémsajt
2 dl tej
10 dkg reszelt sajt

Főzöcske

A recept legmacerásabb része a nokedlit kiszaggatni. De ehhez először nyilván a tésztát kell elkészíteni (nulladik lépésként a vizet addig is felteszem forrni). Tehát legelébb a lisztből, 1 tojásból és kb. 2 dl vízből nokedli tésztát készítek. A jó nokedli tészta titka, hogy nem szabad túlságosan eldolgozni, úgyhogy nem is esek túlzásba a keveréssel. A kenőmájast és a majorannát is hozzákeverem. Közben remélhetőleg felforrt a főzővíz, úgyhogy septibe bele is szaggatom a cuccost, amit rögtön egy tűzálló tálba szedek ki.

A nokedli kiszaggatása után következhet az öntet rendkívül egyszerű összeállításának a művelete. A tejfölt a krémsajttal és a tejjel elkeverem, majd hozzáadom a másik tojást és azt is hozzákeverem. Ételízesítővel és borssal fűszerezem, majd az egésszel kulimásszal a nokedlit nyakon öntöm. Hozzáadom még a zöldborsót és a kukoricát, illetve a kb. fél centis kockákra vágott lilahagymát.

Az egészet jó alaposan összekeverem, szépen szétterítem a tálban, végül megszórom a reszelt sajttal és a forró sütőben (min. 200 fok) fejezem be a remek művemet. Ennél egyszerűbbet, olcsóbbat, és nagyszerűbbet nem könnyen lehet kitalálni, nem igaz?

Tipp

Kenőmájas helyett használhatunk májkrém konzervet is (így még válság kompatibilisebb a recept), de akkor egy picivel több víz fog kelleni a nokedli tésztához, mivel a májkrém sűrűbb, mint a kenőmájas.

A zöldborsó és a kukorica nyugodtan lehet mirelit is, felolvasztani sem kell, ez a művelet majd sülés közben megtörténik.

Ha egytál ételnek készítjük ez a receptet, akkor még fel lehet turbózni, pl. csirkemellel vagy halfilével, csak azt külön előre le kell pirítani. Viszont ha szeletelt sonkát vagy tarját teszünk bele (vagy adj isten kolbászt :P), akkor még az elősütést is megspóroljuk. További zöldségekkel is lehet tovább turbózni, pl. lila hagyma helyett használhatunk póréhagymát, mehet bele gomba, brokkoli, sárgarépa, cukkini, paprika. Használhatunk mirelit vegyes zöldség keveréket is, és tehetünk bele felkockázott főtt tojást is.

Sajt terén is válogathatunk, a hagyományos (és mindig jól beváló) trappista helyett tökéletes pl. pizza mozzarellával is, de itt jó az edami és az óvári is. Bolondíthatjuk egy kis füstölt sajttal is.

Az öntetet is tovább fűszerezhetjük ízlés szerint. Tehetünk bele fokhagymát, friss petrezselymet, oregánót, bazsalikomot vagy szezonban friss majorannát (az külön jól passzol a nokedlibe tett szárított majorannához).

Sárgarépás muffin

Ismét egy egyszerű sütemény recept azoknak, akik nem szeretnek pepecselni. Az egész recept legmacerásabb pillanata a sárgarépát lereszelni, ami ha rendelkezünk esetleg egy konyhai robokgéppel, akkor egyenesen a röhej kategóriáját súrolja. Szóval ennek bárki bátran nekiállhat. A végeredmény mintha a mézeskalács és a mézes puszedli házasságából született volna.

Hozzávalók
30 dkg sárgarépa
1 kk reszelt citromhéj
3 ek citromlé
5 tojás
10 dkg cukor
fél csomag vaníliás cukor
csipet só
1 kk mézeskalács fűszerkeverék
10 dkg őrölt mandula
12,5 dkg rétesliszt
12,5 dkg étkezési keményítő
fél csomag sütőpor
15 dkg porcukor
fél tojásfehérje
5 dkg szeletelt mandula

Sütőcske

Először is túlesek a nehezén, azaz a sárgarépa megpucolásán és lereszelésén. Egy méretes tálba teszem, elkeverem a citromlével, hogy tartsa a formáját, amíg a többi hozzávalóval elkészülök. Ami ezután jön már gyerekjáték. 

A tojásokat ketté választom (két újabb tálba). Először is a fehérjét veszem kezelésbe, kemény habbá verem. Amikor már kiállta a fejpróbát (a tálat a fejem fölé lefelé fordítva nem zúdul az egész cucc a nyakamba), akkor hozzáadom a cukrot, vaníliás cukrot és a fűszerkeveréket, jó alaposan elkeverem (nem kell félni attól, hogy a felvert hab összeesik, ez a végeredmény élvezeti értékén nem fog semmit sem rontani). Eztán mehet hozzá a tojások sárgája, majd a reszelt répa. Végül beleteszem az őrölt mandulát, a lisztet, a keményítőt és a sütőport, oszt az egészet összekutyulom.

No most aztán elő a muffin sütő formával, ezúttal hagyományos (nem szilikonos) formát használok, úgyhogy az üregeket kibélelem a papírformákkal. Mindegyiket kétharmadig megtöltöm és a 165 fokra (légkeveréses funkció) előmelegített sütőbe tolom. 15-20 perc kell nekik hogy elkészüljenek.

Amíg a mini torták sülnek elkészítem a cukormázat. Pofon egyszerű. A fél tojásfehérjét egy villával felverem, de éppen csak annyira, mint ahogy a tojás rántottához szoktuk az egész tojást. Eztán beleszórom a porcukrot (nem kell átszitálni, mert a tojásban úgyis felolvad) és a villával addig keverem, míg ragacsos massza nem lesz. Ha nem elég sűrű, akkor még mehet bele a cukorból (legalább olyan sűrűnek kell lennie, mint a méznek, különben nem fog szépen megszáradni a süti tetején).

Amikor a muffinok megsültek (tuttira a szokásos tűpróbával mehetünk, ha a közepébe dugva ne ragad rá a tészta, akkor biza jó), és már ki is hűltek, akkor mindegyik tetejét megkenem a cukormázzal és megszórom a szeletelt mandulával.

Ugye milyen egyszerű? És ugye milyen isteni? :)

Tipp

Ha tényleg szeretnénk, hogy a muffinunk a karácsonyi mézes sütire hajazzon, akkor cukor helyett használjunk mézet (nem mellesleg így egészségesebb is). Ekkor viszont előfordulhat, hogy egy lehelettel több liszt fog bele kelleni.

A tojásfehérjét sokkal könnyebb felverni, ha a tojás hideg volt és egyetlen csepp (nem több!) citromlevet adunk hozzá.

Ugyan ezzel a recepttel, ha megfelelő alkalom kínálkozik, akkor tortát is süthetünk, ez a tészta mennyiség egy 24 centis tortaformához elegendő. Csak arra kell figyelni, hogy tovább kell sütni (kb. 40 perc), hogy a közepe is jól átsüljön. A torta tetejét és oldalát a cukormázzal ugyanúgy bevonhatjuk (de ekkor az arány 1 tojásfehérje, 20 dkg porcukor), és ugyanúgy megszórhatjuk a reszelt mandulával, de valószínűleg több fog kelleni belőle, hogy az oldalára is fussa. Ha tovább akarjuk fokozni, akkor a tortát félbe is vághatjuk és megkenhetjük a közepét lekvárral.

Anyuci féle hagymás burgonya saláta

Ha valaki már nagyon unja a hagyományos majonézes krumpli salátát, és az édes íz helyett egy kicsi savanyúbbra vágyik, akkor íme egy remek köret ajánlat. Kiválóan illik nehéz és könnyű sült húsokhoz, halakhoz vagy akár csak egy pár főtt virslihez is. Minél többet áll annál finomabb!

Hozzávalók
Két fej vöröshagyma
fél kiló krumpli
3 ek napraforgó olaj
3 ek mustár
fél ek fokhagymakrém
fél ek cukor
fél ek citromlé
só, bors

Főzőcske

Előre bocsátom, hogy semmivel sem macerásabb elkészíteni, mint a majonézes burgonya salátát. A krumlplit ugyanúgy héjában kell meg megfőzni, úgyhogy egy fazék vízben felteszem főni. Nem szabad teljesen szétfőzni, mert akkor csak egy nagy hagymás püré masszát fogok a végén kapni. Szóval leveszem a tűzről még mielőtt a kés könnyen bele tudna futni a krumpli szemekbe.

Amíg a burgonya fő elkészítem a pofon egyszerű öntetet. A két fej hagymás megpucolom és felkarikázom. Egy nagy tálba - amiben véglegesedik majd a saláta - beleszóróm, karikákra szedem és hozzárakom a többi belevalót is. Először az olajat, amit aztán elkeverek a mustárral teljesen egyneműre (a siker érdekében habverőt vagy villát használok), utánna mehet hozzá a citromlé, majd szintén egyneműsítés, végül a só, bors, cukor, fokhagymakrém. Ezután következhet a kóstolás megszokott monumentális pillanata, ha nem elég savanyú, akkor még mehet bele mustár vagy citromlé (vagy akár mindkettő), ha ne adj isten túl savanyú lenne, akkor pedig pici cukor.

Közben a burgonyának már el kellett készülnie (hacsak nem választottam mount everest méretű példányokat), szóval leveszem a tűzről, de leöblíteni hideg vízzel nem szabad, hanem így forrón kell megpucolni és felkarikázni és az öntetbe tenni őket, mert így fogja szépen az öntet összes zamatát magába szívni. Tévedés ne essék, nem azbeszt borításúak a kezeim, egy húsvillát és egy kést szoktam ehhez a kissé börleszk jellegű mutatványhoz használni. Az öntetbe a krumplit óvatosan forgatom bele, hogy lehetőség szerint ne hulljanak darabokra a karikák.

Tipp

Akár egy nappal korábban is el lehet készíteni. Remek kísérője tudd lenni pl. egy kerti hús sütögetésnek. A fokhagymakrém helyett friss zúzott fokhagymát is lehet bele tenni, csak de csak óvatosan, mivel a friss fokhagyma sokkal erősebb, mint a krém, és félő, hogy az eredmény ízét túlságosan elnyomná. Az eredeti anyuci féle receptben egyébként egyáltalán nincs fokhagyma (krém sem) és úgy is kiváló :). 

Használhatunk egész mustármagos mustárt is, ha nagyon flancolni akarunk, vagy felvágni a vendégek előtt :).

Több napig is eláll, úgyhogy lehet belőle nagyobb mennyiséget is készíteni.

Attól nem kell aggódni, hogy a hagyma miatt nem lesz társasági élet kompatibilis a végeredményünk, mert az öntet kiveszi a hagyma erejét, szóval a fogyasztása után is nyugodt szívvel bocsátkozhatunk egy csókpartiba :) (kivéve ha friss fokhagymát használtunk, úgy csak akkor, ha a partner is fogyasztott a salátából ;)).

Sült csülök

Ezt a receptet ajánlom finnyásoknak és nem finnyásoknak. A nem finnyásoknak azért, mert nem vetik meg az olyan remek falatokat, mint a sertés csülök, a finnyásoknak azért, mert a sütés-fűzés közben úgyis megszabadulunk minden káros zsíranyagtól. Na és van még egy pár előnye ennek az ételnek: minimális vele a macera és az olcsó hús (aminek nem híg a leve!!) kategória., szóval igazi válság eledel Ja és arról se feledkezzünk meg, hogy valami eszméletlen finom.

Hozzávalók
2 alsó vagy egy felső bőrös, csontos, sertés csülök
4-5 babér levél
1 nagy fej vöröshagyma
5 gerezd fokhagyma
kk egész fekete bors
1,5 ek só


Főzőcske

Tudod-e, hogy mi a finom főtt hús titka? Az, hogy nem hideg vízben teszem fel főni. Ha tutti isteni finom húslevest akarok, akkor igen, akkor hideg vízben kell mindent felrakni (így főnek ki a hozzávalókból a legjobban az ízek), de ha azt szeretném, hogy a hús legyen über finom, akkor nem, nem a hideg vízbe teszem bele, hanem a forróba, így sokkal több zamat marad a rostok között.

Na ezek után nem meglepő, hogy első lépésként választok egy méretes fazekat, amiben a csülök el fog férni (úgy, hogy a víz teljesen ellepje), 2/3-ig megtöltöm vízzel és felteszem a tűzre forrni. E közben a csülköt átmosom és előguberálom a fűszereket. Amikor a víz felforrt először a fűszereket adom hozzá, a hagymákat nem kell megpucolni, mehetnek héjastul egyben bele, majd a husit is bemerítem. Nagy lángon amilyen hamar csak lehet újra felforralom, és csak akkor veszem vissza a gázt, amikor már gyöngyözik. Közepes hőmérsékleten kell főzni minimum 2 órát, mert úgy a jó, ha teljesen leválik a csontról a hús. Konkrétan ott is lehet hagyni, max. félidőben érdemes ránézni, hogy nem főtte el nagyon a levét, mert ha igen, akkor célszerű pótolni (különben egyes részek ki fognak kandikálni, és így azok nem főnek meg rendesen).

Két óra múlva, ha az Isten és a párt is úgy akarta, akkor a hús már éppen válik le a csontról. A legegyszerűbb egy húsvillával megnézni, ha a csont mellett is simán beszalad a húsba, akkor remek. Itt kell óvatosnak lenni, és a fazékból úgy kiemelni, hogy ne hulljon darabokra és a csont se essen ki belőle, mert a sütés során még szerepe lesz (én egy méretes merőkanalat szoktam használni), konkrétan ő lesz a tartórúd.

Előveszek egy tűzálló tálat, és beleállítom (nem fektetem!) a cupákot. A bőrét még alaposan megszóróm sóval, ez segíteni fog neki, hogy isteni finom ropogós legyen. A sütőt max. fokozatra feltekerem (minimum 200 fok), és légkeveréses fokozatra állítom (nem grillre!!!). Szép türelemmel kivárom, amíg tényleg fel is melegszik erre a hőmérsékletre, és csak ekkor teszem be a cuccit. Ez nagyon fontos! Nem szeretném, hogy a fáradtságos munkával megfőzött, ízes, szaftos, zamatos husi a sütőben kiszáradjon, viszont szeretném, ha bőre csuda ropogósra sülne. Ehhez mindenképpen a legmagasabb hőfok kell, hirtelen sütés, még inkább pirítás, kívül a bőre megpirul, míg belül továbbra is omlós marad, és nem szárad ki.

Kb. 10-15 perc kell neki, de itt aztán nagyon kell figyelni, mivel a magas hőfok miatt veszélyes, hogy megég, és ennél rosszabbat elképzelni sem lehetne! A bőre akkor jó, ha egy villával megkocogtatva kopog. Persze nem fog mindenütt így megsülni, de azért a nagy részénél számíthatunk rá. Megmondom őszintén, én az egészet egyben elropogtattam :P.

Tipp

Ha a főzőléből egy-két decit öntünk a husi alá, akkor a pirítás közben nem fog leégni. 

A köretet is egy füst alatt letudhatom, ha néhány szem burgonyát a főzővízhez adok és héjában megfőzök. Ha megfőtt kiveszem, megpucolom, felkarikázom ujjnyi vastagra, aztán a husi köré pakolom a hőálló tálba. Bőven sózom és borsozom, és hogy ne száradjon ki kis olajat csurgatok rá. Épp annyi idő alatt sül meg, mint a húsi.

Mogyorókrémes bukta

Ezzel a buktával tuttira nincs bukta :). Ha már unod a hagyományos lekváros tölteléket, akkor ez egy remek választás, hiszen a mogyorókrémet mindenki szereti, még a gyerekek is.

Hozzávalók
3,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
5 ek kristálycukor
30 dkg finomliszt
30 dkg rétesliszt
kk só
1 tojás
20 dkg kocka margarin
plusz finomliszt a nyújtáshoz
20 dkg mogyorókrém

Sütőcske

Először is a tejet felmelegítem test hőmérsékletűre. Ezt már sokszor elmondtam, hogy a legegyszerűbben úgy lehet csekkolni, hogy a kisujjam hegyét a tejbe dugom, ha se nem hideg, se nem meleg, akkor jó. Eztán a tejet kétfelé öntöm, az egyik felébe belemorzsolom a friss élesztőt, egy kk kristálycukrot szórok rá, majd mehet az 50 fokra előmelegített sütőbe.

Amíg az élesztő futkos a kétféle lisztet nagy tálba szitálom, hozzáadom a maradék cukrot, a sót, a tej másik felét és a tojást, majd összekutyulom. Eztán a felolvasztott margarin felét is hozzá löttyintem, végül a felfutott élesztőt is belerakom.

Ekkor következik a dagasztás fáradtságos és vállszakasztó művelete. Legalább 10 percet kell dagasztani a kalácsféléknél alkalmazott szokásos módszertannal, azaz alulról felfele irányuló mozdulatokkal kell levegőt keverni a tésztába, mintha a tésztát egy kézzel szeretném a tálból kiemelni, ami nyilván nem fog sikerülni, hiszen ragaszkodik, mint a fene. Még egyszerűbb és hatékonyabb tud lenni a művelet, ha a tenyerüemmel félgömböt formázom, és elsődlegesen az ujjaimat használom az emelésekhez. Na most az a helyzet, hogy a tészta teljesen nem fog elválni a tál falától, még a 10 perc dagasztás után sem, de addigra már tuttira jó, csodásan sima és hólyagos. Onnan lehet biztire tudni, hogy már rendben van, hogy a kezemtől már elválik, és már csak a tálhoz ragad. És persze folyamatosan ellenállok a kísértésnek, hogy a ragaszkodó kedvét további liszt hozzáadásával vegyem el, mert akkor nem lesz elég lágy és puha a tészta. Ekkor az egész cuccost egy erősen meglisztezett nyújtólapra borítom, majd a tálat bőségesen kilisztezem és visszapakolom a cuccost. A tetejét is meg lehet egy kicsit hinteni, de a lényeg az aljánál van: ha alulról nem lisztezzük ki a tálat az istennek se fogjuk tudni kikönyörögni majd belőle a tésztát a kelesztés után. 

Szóval ha kész, akkor mehet pihenni a meleg (50 fokos) sütőbe, de csak 15 percre, mert aztán könyörtelen átgyúrás következik. Aztán vissza az egész ismét a sütőbe (de nem felejtem el ismét jó alaposan alá lisztezni) további 35 percre.

Na, ha ezt is türelemmel kivártam, akkor a többi már igazán gyerek játék. A tésztát alaposan meglisztezett nyújtólapon 1 centi vastagra kinyújtom, úgy hogy lehetőleg téglalap alakot formázzon. A cuccost eztán 7-7 centis kockákra vágom, és mindegyik kocka hátára teszek egy teáskanálnyi mogyorókrémet, majd a kockák szembe széleit összenyomkodom és az oldalukat is alaposan eldolgozom, hogy sülés közben ne lógjon meg a töltelék.

A maradék felolvasztott vajat egy kb. 25x35 centi tepsibe töltöm (de nem baj ha nem pontosak a méretek, csak cm2-re kb. ugyanennyi legyen), majd a kis bucikat egyesével megforgatom benne mielőtt sorra egymás mellé pakolnám őket. És hogy mitől lesz a bukta bukta? Hát épp attól, hogy szorosan pakolom őket a tepsibe, mert így csak felfelé tudnak már nőni a sütés közben, és így lesz meg az a nyurga téglatest formájuk.

Na szóval, már szépen egymás mellett sorakoznak a kis drágaságok amikor még 15 perc pihit adok nekik mielőtt a végső csatában indítanám őket. A mecs 165 fokon (légkeveréses fokozaton) 25 perc alatt eldől.

Tipp

Természetesen nyugodtan lehet a hagyományos szilva lekvárt használni ehhez a recepthez, vagy jam-et is, de az egyéb, hígabb állagú töltelékeket, lekvárokat kerüljük, mert azok bizony ki fognak szökni sütés közben. De nyugodtan lehet pl. cukorral és citromhéjjal ízesített túrót is használni.

A végén, amikor a remekművünket kivesszük a sütőből érdemes még forrón jó alaposan megszórni porcukorral, tovább fokozandó az élményt, így a forró tészta hatására a cukor oda fog kötni a tetejéhez, és nem repül le róla az egész az első leheletre.

Érdemes nagyobb mennyiséget készíteni, mert ha nem fogyna el záros időn belül, akkor egy adagot nyugodtan le is lehet fagyasztani. Szobahőmérsékleten felengedve máskor is élvezhetjük az ízélményt.

Farsangi fánk

Ezt a receptet csak azért, mert szezonja van, és mert nagyon fiiiiinom! Kedves Hölgyeim, felhívom szíves figyelmüket, hogy aki fánkot tud csinálni, az előtt nincs lehetetlen. Érdemes megpróbálni, mert nem csak a közönség lesz lenyűgözve, de a sikerélménnyel az önbizalmunk is az egekbe fog szállni.

Hozzávalók
60 dkg finomliszt
3 és fél deka élesztő
4 evőkanál cukor
4 dl tej
4 tojássárgája
1 kk só
7 dkg kocka margarin
a sütéshez olaj

Sütőcske

A legelső lépés, hogy kovászt kell készíteni. Ehhez 1 deci langyos tejet (ami, ahogy már sokszor elmondtam, akkor jó hőmérsékletű, ha a kisujjunkat beledugva se nem hideg, se nem meleg) elkeverek az élesztővel, 4 evőkanál liszttel és egy kiskanálnyi cukorral. A masszát az 50 fokos sütőbe teszem. Amíg az élesztő dolgozik a lisztet átszitálom (ezt is mindig elmondom, hogy nem csak azért kell, hogy a tészta levegős legyen, hanem hogy az esetleges piszkot is kiszűrjük) egy nagy tálba, hozzáadom a tojások sárgáját, a sót. A maradék tejet felmelegítem és a maradék cukrot teljesen felolvasztom benne, oszt mehet ez is a liszthez, csakúgy mint a felolvasztott margarin (legegyszerűbb a mikroban, de ne legyen forró!). Végül a felfutott kovász is (kb. 10 perc kell neki ezen a hőmérsékleten, szépen fel fog emelkedni egészen púposra).

Na ekkor jön a kemény fizikai munka. A tésztát legalább 8 percig kell folyamatosan dagasztani ahhoz, hogy könnyű, lágy és hólyagos legyen. Nem viccelek! A technika a következő: a tésztát felfelé irányuló mozdulatokkal kell dagasztani, ha már kissé összeállt. Vagyis mintha a tál alján teljesen a tészta alá nyúlnék és megpróbálnám egy kézzel kiemelni a tálból, ami persze nem fog sikerülni, mert a tészta makacsul ragaszkodni fog. Nagyon lágynak fog tűnni az állaga, de nem engedek a kísértésnek, hogy lisztet adjak még hozzá, mert ahogy telnek a percek lesz egyre jobb az állaga, a 8. perc után pedig csodálatos sima és hólyagos tésztát kapok (ha még ekkor sem válik el az edény falától, akkor tényleg kell még neki egy kis liszt). Gyors és folyamatos mozdulatokkal kell dolgozni, már amennyire az ember épp leszakadni készülő válla ezt engedi. Na szóval, ha túléltem a 8 percet, akkor egy körben kilisztezett tálba teszem a cuccot és a tetejére is szórok egy csipetet. Az egészet visszarakom a meleg sütőben 45 percre. Addig pihi és a leszakadt vállak visszaoperálása történik.

45 perc múlva elvileg egy csodásan duplájára kelt tésztát kell találni a sütőben. A tészta akkor jó, ha az ujjammal belenyomva ruganyosan visszaugrik. Szuper, jöhet a nyújtás.

Nem szabad megijedni, ha a tálból kiemelve a tészta összeesik, mert az élesztő által belé pumpált levegő elillan. Ettől még a végeredmény szuper lesz majd. Egy csipet liszttel átgyúrom, majd kilisztezett deszkán másfél centi vastagra nyújtom. Ha a tésztámat sikerült jól kidagasztani, akkor nyújtásnál a hólyagos buborékok tökéletesen látszanak. Én 6 centis pogácsa szaggatót használok, de ha valaki az óriási méreteket szereti, akkor nagyobbat is választhat. A leeső tésztát természetesen újragyúrom, nyújtom és szaggatom. A kész tészta korongokat lisztezett tálcára teszem, de távol egymástól, mert most újabb kelesztés következik, és ha kelés közben összeérnek a párnák, akkor össze fognak ragadni. Konyharuhát terítek rájuk és újabb 30 percet pihentetem. Addig előkészítem az olajat.

A szalagos fánk elkészítésének két kardinális pontja van. Az egyik a jól kidagasztott tészta, a másik a megfelelő hőmérsékletű olaj. Nem szabad sem túl forrónak (mert ekkor a tészta kívül megég, belül viszont nyers marad), sem túl hidegnek lennie (mert ekkor meg megszívja magát olajjal és tacsakos lesz). Én a legkisebb rózsát használom és kb. közepes erősségű lánggal. Hőfok ellenőrzés egy csipet liszttel történik: ha szétfut az olaj tetején, és nem elsüllyed, akkor o.k. Nem szabad 4-5 darabnál többet tenni egyszerre bele, mert túlságosan lehűti az olajat, és akkor a már előbb említett effektus fog megtörténni. Ha betettem a párnákat lefedem az edényt, és tekintetem az órára szegezem. Pontosan másfél perc kell neki a fedő alatt, ennyi idő alatt a gőzben a tészta csodásan megemelkedik, amúgy fánk módjára, ahogy kell neki. Ekkor leveszem a fedőt, megfordítom őket és ugyanennyit időt adok a másik oldalnak is, de már fedő nélkül. Majd kiveszem és papír törlőn lecsepegtetem őket. Kész.

Ebből az adagból kb. 28-30 fánk lesz. Ha bárki megkóstolja azt fogja mondani, hogy megérte a fáradságot.

Tipp

Margarin helyett vajat is használhatunk. 

A dagasztás után a kelesztő tálat tényleg jól ki kell lisztezni, mert különben a tészta fele oda fog ragadni az oldalához, és bosszankodni fogunk, amikor a kelesztés után szeretnénk majd kivarázsolni (én agybajt kapok tőle, hogy minden főzős műsorban csak a tetejét szórják meg a tésztának liszttel, alá meg nem tesznek semmi, holott épp az lenne a lényeg).

Ahhoz, hogy a sütés közben az olaj ne hevüljön túl én azt szoktam csinálni, hogy amikor a második oldal is megsült, akkor lehúzom a tűzről az edényt, amíg a kész fánkokat kiveszem és az új adagot berakom. E nélkül a mozzanat nélkül a túlforrósodás veszélye fenyeget, aminek az eredménye csak a belül nyers, kívül égett fánkok lesznek.

A tálalást illetően több lehetőség is adott. Én ezúttal vaniliás cukorral elkevert kristály cukorba forgattam (fontos, hogy ezt azonnal a lecsepegtetést követően kell megtenni, amíg még forróak a fánkok, mert  a cukor csak így fog rájuk tapadni), de lehet puritán módra egyszerűen porcukorral meghinteni, vagy hagyományosan baracklekvárral kínálni. De igazából annyira finom magában is (főleg frissen), hogy akár minden féle körítést is el lehet hagyni.

Niki féle sajtos-baconos masni

Ez az a rendkívül gyorsan és könnyen elkészíthető sörkorcsolya, amivel száz százalékra garantált a siker. Azt ugyan nem tudom garantálni, hogy olyan gyorsan elkészül, mint ahogy elfogy, de várható sikerhez képest mindenképpen nagyon jó az időarány :). Teljesen analfabéták is nyugodtan próbálkozhatnak. Bármikor neki lehet állni, akár hétköznap este is, hamarabb megvan, mint a vacsora.

Hozzávalók
1 csomag fagyasztott leveles tészta
400 g szeletelt bacon
1 tojás
só
15 dkg reszelt sajt

Sütőcske

Felhasználás előtt természetesen a leveles tésztát fel kell olvasztani. Eztán egyszerűen kinyújtom egészen vékonyra (1-2 mm). Mivel leveles a tészta sütés közben úgyis meg fog emelkedni nyugodtan lehet ilyen vékony. A kinyújtott tésztát úgy szeletelem fel, hogy egy arasznyi hosszú és egy baconnyi széles csíkokat kapjak. A szeletelt szalonnát is felaprítom, a csíkoknak éppen fele olyan hosszúaknak kell lenniük, mint a tészta csíkoknak. És ekkor jön a varázslat: minden csík tészta egyik felére rárakok egy csík szalonnát, majd a másik felét ráhajtom és egyetlen csavarást ejtek a közepén (csak egy fél csavart kell ejteni, nem egészet). 

Ha kész az összes masni, akkor sütőpapírral kibundázott tepsibe pakolom őket. Eztán megkenem a kis drágaságokat a felvert tojással és egészen enyhén meghintem sóval. Erre azért van szükség, mert a leveles tészta önmagában sótlan, és azt szeretném, ha a masnik azért annyira sósak lennének, hogy a sör rendesen csússzon rajtuk :P. De nem szabad túlzásba esni, mert a szalonna is sós, és azért a sajt is dob rajta egy kicsit.

Na szóval, ha megvan a tojás és a só akkor az egész megkoronázásaként jöhet a reszelt sajt az összes cuci tetejére.

Végül mehet a tepsi a 165 fokra előmelegített sütőbe, 15-20 perc alatt kész. A meleg hatására a tészta szépen felemelkedik, a sajt megolvad, a szalonnából pedig éppen annyi zsír sül ki, amitől isteni finom és szaftosak lesznek a falatok.

Tipp

A leveles tészta szoba hőmérsékleten kb. egy óra alatt teljesen felolvad. Ha viszont tudjuk előre, hogy szükségünk lesz rá, akkor már előző este kivehetjük a fagyasztóból, és tegyük a hűtőszekrénybe, másnap estére tökéletesen kiolvad.

Erre a sütire előre is lehet be lehet tárazni, szóval lényegében bármikor készíthető. A leveles tészta és a bacon kényelmesen eláll a fagyasztóban, egy darab sajtot és egy tojást pedig mindig lehet otthon találni, nem igaz?