Ezzel a buktával tuttira nincs bukta :). Ha már unod a hagyományos lekváros tölteléket, akkor ez egy remek választás, hiszen a mogyorókrémet mindenki szereti, még a gyerekek is.
Hozzávalók
3,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
5 ek kristálycukor
30 dkg finomliszt
30 dkg rétesliszt
kk só
1 tojás
20 dkg kocka margarin
plusz finomliszt a nyújtáshoz
20 dkg mogyorókrém
Sütőcske
Először is a tejet felmelegítem test hőmérsékletűre. Ezt már sokszor elmondtam, hogy a legegyszerűbben úgy lehet csekkolni, hogy a kisujjam hegyét a tejbe dugom, ha se nem hideg, se nem meleg, akkor jó. Eztán a tejet kétfelé öntöm, az egyik felébe belemorzsolom a friss élesztőt, egy kk kristálycukrot szórok rá, majd mehet az 50 fokra előmelegített sütőbe.
Amíg az élesztő futkos a kétféle lisztet nagy tálba szitálom, hozzáadom a maradék cukrot, a sót, a tej másik felét és a tojást, majd összekutyulom. Eztán a felolvasztott margarin felét is hozzá löttyintem, végül a felfutott élesztőt is belerakom.
Ekkor következik a dagasztás fáradtságos és vállszakasztó művelete. Legalább 10 percet kell dagasztani a kalácsféléknél alkalmazott szokásos módszertannal, azaz alulról felfele irányuló mozdulatokkal kell levegőt keverni a tésztába, mintha a tésztát egy kézzel szeretném a tálból kiemelni, ami nyilván nem fog sikerülni, hiszen ragaszkodik, mint a fene. Még egyszerűbb és hatékonyabb tud lenni a művelet, ha a tenyerüemmel félgömböt formázom, és elsődlegesen az ujjaimat használom az emelésekhez. Na most az a helyzet, hogy a tészta teljesen nem fog elválni a tál falától, még a 10 perc dagasztás után sem, de addigra már tuttira jó, csodásan sima és hólyagos. Onnan lehet biztire tudni, hogy már rendben van, hogy a kezemtől már elválik, és már csak a tálhoz ragad. És persze folyamatosan ellenállok a kísértésnek, hogy a ragaszkodó kedvét további liszt hozzáadásával vegyem el, mert akkor nem lesz elég lágy és puha a tészta. Ekkor az egész cuccost egy erősen meglisztezett nyújtólapra borítom, majd a tálat bőségesen kilisztezem és visszapakolom a cuccost. A tetejét is meg lehet egy kicsit hinteni, de a lényeg az aljánál van: ha alulról nem lisztezzük ki a tálat az istennek se fogjuk tudni kikönyörögni majd belőle a tésztát a kelesztés után.
Szóval ha kész, akkor mehet pihenni a meleg (50 fokos) sütőbe, de csak 15 percre, mert aztán könyörtelen átgyúrás következik. Aztán vissza az egész ismét a sütőbe (de nem felejtem el ismét jó alaposan alá lisztezni) további 35 percre.
Na, ha ezt is türelemmel kivártam, akkor a többi már igazán gyerek játék. A tésztát alaposan meglisztezett nyújtólapon 1 centi vastagra kinyújtom, úgy hogy lehetőleg téglalap alakot formázzon. A cuccost eztán 7-7 centis kockákra vágom, és mindegyik kocka hátára teszek egy teáskanálnyi mogyorókrémet, majd a kockák szembe széleit összenyomkodom és az oldalukat is alaposan eldolgozom, hogy sülés közben ne lógjon meg a töltelék.
A maradék felolvasztott vajat egy kb. 25x35 centi tepsibe töltöm (de nem baj ha nem pontosak a méretek, csak cm2-re kb. ugyanennyi legyen), majd a kis bucikat egyesével megforgatom benne mielőtt sorra egymás mellé pakolnám őket. És hogy mitől lesz a bukta bukta? Hát épp attól, hogy szorosan pakolom őket a tepsibe, mert így csak felfelé tudnak már nőni a sütés közben, és így lesz meg az a nyurga téglatest formájuk.
Na szóval, már szépen egymás mellett sorakoznak a kis drágaságok amikor még 15 perc pihit adok nekik mielőtt a végső csatában indítanám őket. A mecs 165 fokon (légkeveréses fokozaton) 25 perc alatt eldől.
Tipp
Természetesen nyugodtan lehet a hagyományos szilva lekvárt használni ehhez a recepthez, vagy jam-et is, de az egyéb, hígabb állagú töltelékeket, lekvárokat kerüljük, mert azok bizony ki fognak szökni sütés közben. De nyugodtan lehet pl. cukorral és citromhéjjal ízesített túrót is használni.
A végén, amikor a remekművünket kivesszük a sütőből érdemes még forrón jó alaposan megszórni porcukorral, tovább fokozandó az élményt, így a forró tészta hatására a cukor oda fog kötni a tetejéhez, és nem repül le róla az egész az első leheletre.
Érdemes nagyobb mennyiséget készíteni, mert ha nem fogyna el záros időn belül, akkor egy adagot nyugodtan le is lehet fagyasztani. Szobahőmérsékleten felengedve máskor is élvezhetjük az ízélményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése